Kilimán címereKilimán

Bemutatkozás és történet

Kilimán község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Principális-csatorna közelében fekvő, egy utcás település.

Települési adatok

Megye
Zala
Járás
Nagykanizsai járás
Régió
Nyugat-Dunántúl
Jogállás
község
Polgármester
Pusztai Szabolcs
Irányítószám
8774
Körzethívószám
93
Népesség
213 fő (2025. január 1.)
Népsűrűség
39,5 fő/km²
Közigazgatási terület
5,72 km²
Belterület
43 ha 1200 m²
Távolság Nagykanizsától
kb. 20 km-re északra
Szomszédos települések
Gelse és Alsórajk között

Településünk bemutatása

Kilimán község a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 20 km-re északra, a Principális-csatorna közelében, Gelse és Alsórajk között található, egy utcás település.

Fekvése

A település a Principális-csatorna völgyének keleti oldalán, Gelse és Alsórajk között, a 7527-es út mentén fekszik. Az innen keletre fekvő Kis-Balaton térségével a 7525-ös út kapcsolja össze.

Korábban vonattal is elérhető volt a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon, de az alacsony utasforgalom miatt a 2010-es évek közepén a megálló megszűnt.

A név eredete és a falu története

A település nevét az írásos forrásokban 1583-ban Kielmansiget, majd 1589-ben Kilmansiget néven említett palánkvárról kapta. A várat a Kanizsa-patak (ma Principális-csatorna) mocsaras völgyének védelmére Andreas Kielman építtette, aki 1577-től 1580-ig Kanizsa várának főkapitánya volt. A Kilmansziget névalak idővel elveszítette a mocsaras környezetre utaló utótagját, így maradt fenn a Kilimán név. Mai nevét 1767–1769-ben említették először az írásos források, Kilimány alakban.

Már a középkorban lakott hely volt, ezt tárgyi emlékek bizonyítják. A helyi szájhagyomány szerint a palánkvár építtetőjét, a kanizsai főkapitányt egy határvillongás során Gelsén ölték meg.

A Principális-csatorna elkészülte után lecsapolták a mélyen fekvő, mocsaras nyugati részt, amely ma főleg rét és legelő, míg a határ keleti fele dombos, szántóföldekkel határolt. A helyi gazdák szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, de újra elterjedt a gyümölcstermesztés és a méhészkedés is.

Infrastruktúra

A belterület utcái vezetékes vízzel, gázzal, villanyhálózattal ellátottak. A falu lakossága számára biztosított a vezetékes telefonhálózat. Megfelelő mobiltelefon-használati (vételi) viszonyokkal, illetve szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkezik a község. A kommunális hulladékszállítás szintén megoldott.

Népesség

Az 1851-es népszámláláskor 250, 1910-ben 388, 1944-ben 439, 1996-ban pedig 304 lakosa volt a településnek. A legutóbbi évek adatai szerint a lakosságszám lassan csökken.

A népesség alakulása

1851
250 fő
1910
388 fő
1944
439 fő
1996
304 fő
2013
237 fő
2014
243 fő
2015
237 fő
2021
237 fő
2022
228 fő
2023
226 fő
2024
214 fő
2025
213 fő

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,3%-a cigánynak, 1,8%-a németnek, 0,4–0,4%-a románnak, horvátnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az összeg meghaladhatja a 100%-ot).

Vallás szerint 71,1% volt római katolikus, 1,8% evangélikus, 1,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli; 21,1% nem válaszolt.

Templom és emlékmű

Lakossági összefogással és önkormányzati támogatással 1994-ben új stílusú templom épült, a Nagyboldogasszony-templom, melynek oltárképét Károlyi Zsófia alkotta. A templom mellett készült el az az emlékmű, amely az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékének tiszteleg. A falu lakosságának zöme katolikus vallású.

Híres kilimániak

Dervarics Imre (1842–1910) alszolgabíró, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt keszthelyi kerületi elnöke, a Zala megyei nemesi és alapítványi választmány tagja, a Magyar Iparvédő Egyesület keszthelyi fiókjának elnöke, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja, földbirtokos.

Forrás: hu.wikipedia.org – Kilimán; KSH Helységnévtár; Nemzeti Választási Iroda.