Bemutatkozás és történet
Kilimán község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Principális-csatorna közelében fekvő, egy utcás település.
Települési adatok
- Megye
- Zala
- Járás
- Nagykanizsai járás
- Régió
- Nyugat-Dunántúl
- Jogállás
- község
- Polgármester
- Pusztai Szabolcs
- Irányítószám
- 8774
- Körzethívószám
- 93
- Népesség
- 213 fő (2025. január 1.)
- Népsűrűség
- 39,5 fő/km²
- Közigazgatási terület
- 5,72 km²
- Belterület
- 43 ha 1200 m²
- Távolság Nagykanizsától
- kb. 20 km-re északra
- Szomszédos települések
- Gelse és Alsórajk között
Településünk bemutatása
Kilimán község a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 20 km-re északra, a Principális-csatorna közelében, Gelse és Alsórajk között található, egy utcás település.
Fekvése
A település a Principális-csatorna völgyének keleti oldalán, Gelse és Alsórajk között, a 7527-es út mentén fekszik. Az innen keletre fekvő Kis-Balaton térségével a 7525-ös út kapcsolja össze.
Korábban vonattal is elérhető volt a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon, de az alacsony utasforgalom miatt a 2010-es évek közepén a megálló megszűnt.
A név eredete és a falu története
A település nevét az írásos forrásokban 1583-ban Kielmansiget, majd 1589-ben Kilmansiget néven említett palánkvárról kapta. A várat a Kanizsa-patak (ma Principális-csatorna) mocsaras völgyének védelmére Andreas Kielman építtette, aki 1577-től 1580-ig Kanizsa várának főkapitánya volt. A Kilmansziget névalak idővel elveszítette a mocsaras környezetre utaló utótagját, így maradt fenn a Kilimán név. Mai nevét 1767–1769-ben említették először az írásos források, Kilimány alakban.
Már a középkorban lakott hely volt, ezt tárgyi emlékek bizonyítják. A helyi szájhagyomány szerint a palánkvár építtetőjét, a kanizsai főkapitányt egy határvillongás során Gelsén ölték meg.
A Principális-csatorna elkészülte után lecsapolták a mélyen fekvő, mocsaras nyugati részt, amely ma főleg rét és legelő, míg a határ keleti fele dombos, szántóföldekkel határolt. A helyi gazdák szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, de újra elterjedt a gyümölcstermesztés és a méhészkedés is.
Infrastruktúra
A belterület utcái vezetékes vízzel, gázzal, villanyhálózattal ellátottak. A falu lakossága számára biztosított a vezetékes telefonhálózat. Megfelelő mobiltelefon-használati (vételi) viszonyokkal, illetve szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkezik a község. A kommunális hulladékszállítás szintén megoldott.
Népesség
Az 1851-es népszámláláskor 250, 1910-ben 388, 1944-ben 439, 1996-ban pedig 304 lakosa volt a településnek. A legutóbbi évek adatai szerint a lakosságszám lassan csökken.
A népesség alakulása
- 1851
- 250 fő
- 1910
- 388 fő
- 1944
- 439 fő
- 1996
- 304 fő
- 2013
- 237 fő
- 2014
- 243 fő
- 2015
- 237 fő
- 2021
- 237 fő
- 2022
- 228 fő
- 2023
- 226 fő
- 2024
- 214 fő
- 2025
- 213 fő
A 2022-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,3%-a cigánynak, 1,8%-a németnek, 0,4–0,4%-a románnak, horvátnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az összeg meghaladhatja a 100%-ot).
Vallás szerint 71,1% volt római katolikus, 1,8% evangélikus, 1,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 2,6% felekezeten kívüli; 21,1% nem válaszolt.
Templom és emlékmű
Lakossági összefogással és önkormányzati támogatással 1994-ben új stílusú templom épült, a Nagyboldogasszony-templom, melynek oltárképét Károlyi Zsófia alkotta. A templom mellett készült el az az emlékmű, amely az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékének tiszteleg. A falu lakosságának zöme katolikus vallású.
Híres kilimániak
Dervarics Imre (1842–1910) alszolgabíró, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt keszthelyi kerületi elnöke, a Zala megyei nemesi és alapítványi választmány tagja, a Magyar Iparvédő Egyesület keszthelyi fiókjának elnöke, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja, földbirtokos.
Forrás: hu.wikipedia.org – Kilimán; KSH Helységnévtár; Nemzeti Választási Iroda.